7. FEJEZET

Reggel anya jött be a szobámba, hogy megnézze jól vagyok-e. Az utóbbi napokban nem mentem be dolgozni, beteget jelentettem. Nem volt kedvem sehová sem menni és senkivel sem beszélni. Anya és apa nagyon aggódtak értem, mert alapvetően egy jó kedvű lány vagyok. Anya tanácsára áthívtam délutánra a csajokat beszélgetni. Nagyon fáradt voltam, mert szinte napok óta alig alszok. Minden este azon gondolkozom, hogy mit kéne tennem. Harry iszonyúan rendes srác és működne is közöttünk minden, de be kell vallanom magamnak, hogy én Zaynbe vagyok szerelmes. Zayn első látásra megtetszett és első látásra beleszerettem. Amikor beszélgettünk mintha megállt volna az idő. Vele minden tökéletes lenne, csak egy baj van és az a baj Perrie. Ha Zayn szakít vele, biztos bántja Katy-t, de én nem tudnék boldog lenni Harryvel, miközben egy bandában van Zaynnel. Sehogy sem jó senkinek.

**

Délután átjöttek a csajok és elkezdtünk beszélgetni. Elmeséltem nekik a helyzetemet és tanácsokat kértem tőlük, de egyiküknek se volt jó ötlete.

- Nem akarsz el menni vásárolgatni? - Kérdezte Luci.

- Nem.. Sajnálom lányok, de nincs kedvem kimozdulni. - Mondtam szomorkásan.

- Jaj ne már. Te vagy Abby a bolond csaj akivel mindig jót hülyülünk. - Bíztatott Olivia.

- Nem maradhatsz ennyire savanyú örökre. - Mondta Danielle.

- Menjünk el fagyizni. - Vetette fel az ötletet Melani.

Mindannyian jóváhagytuk ezt az ötletet és elindultunk a városba. Sétáltunk és közben nézegettük a kirakatokat. Elsétáltunk a pékség előtt ahol dolgozom. Megijedtem, mert Harry bent volt és nem akartam, hogy észrevegyen. Szerencsére pont egy vevőt szolgált ki és nem volt ideje leskelődni. Amikor megettük a fagyit elbúcsúztam a csajoktól és elindultam haza. Az úton azon gondolkodtam, hogy mikor kellene vissza mennem dolgozni. Beértem a házba és felmentem a szobámba. Leültem az ágyam szélére és csak bámultam magam elé. Anya hangját hallottam, hogy beszélget valakivel, de tudtam, hogy apa nem lehet, mivel dolgozni van. Nem foglalkoztam különösebben vele, mert azt hittem valamelyik barátnője jött át hozzá. Valaki kopogott az ajtón.

- Ki az? - Kiáltottam ki.

- Szia Abby. Bejöhetek? - Kérdezte félénken Harry.

- Gyere. - Mondtam.

- Remélem nem zavarlak, csak azért jöttem, hogy megkérdezzem.. Hogy vagy? - kérdezte aranyosan.

- Jól kösz. Igazából már jobban vagyok.

- Akkor jó. Remélem hamar visszajössz dolgozni. - Mosolygott.

- Persze.. És mi újság a boltban?

Elmesélte, hogy mik történtek az elmúlt pár napban. Mondta, hogy volt bandapróbájuk és hogy van egy kis bonyodalom Zayn és Perrie között.

- Zayn szünetet kért. - Mondta.

- Miért? - Kérdeztem idegesen.

- Elege van Perrieből.

Csend volt a szobában hosszú percekig. Harry leült mellém az ágyra és megfogta a kezem. Amikor ránéztem az arcáról a szomorúság és az aggodalom tükröződött.

- Akkor mi lesz veletek? - Kérdezte halkan.

- Nem tudom. - Feleltem egyszerűen.

- És mi lesz velünk? - Harry közelebb hajolt hozzám.

- Nem tudom. - Hajtottam le a fejem.

Harry az államnál fogva felemelte a fejem és így már egymás szemébe néztünk. Egyre közelebb hajolt és a tarkómra tette a kezét. Tudtam, hogy meg akar csókolni, de nem volt erőm megakadályozni. Amikor az ajkaink összeértek forróság lett hírtelen. Tökéletes csók volt. Amikor szétváltunk csak mosolyogtunk mindketten. Harry szemei csillogtak a boldogságtól. Amikor újra meg akart csókolni elfordítottam a fejemet.

- Mi a baj? - Kérdezte zavarodottan.

- Semmi, csak.. - Hagytam abba a mondatot.

- Mi az?

- Nincs kedved sétálni? - Tereltem el a szót.

Harryvel elindultunk sétálgatni. Amikor kiértünk az utcánkból megfogta a kezem és magához húzott. Kicsit meglepődtem és próbáltam magam eltolni tőle, de ő erősebb volt. Újra meg akart csókolni, de ez csak egy kis puszinak sikerült, mert kiszabadulnom karjaiból. Mikor megfordultam Zayn állt mögöttem.

- Ti mit csináltok? - Kérdezte idegesen.

- Minek látszik? - Gúnyolódott Harry.

- Semmit. Sétálni indultunk, nem akarsz velünk tartani? - Kérdeztem Zaynt.

Zayn ránézett Harryre, majd vissza rám és vigyorogva mondta, hogy nagyon szívesen velünk jönne. Ez az egész séta nagyon kínos volt mindenkinek.

- Mit szólnátok ha megnéznénk nálunk egy filmet? - Ajánlottam fel.

- Rendben. Hol? - Kérdezte Zayn.

- Szerintem Abby rám és rá gondolt. - Mondta Harry.

- Nem.. Én hármunkra gondoltam és nálunk. - Mondtam kicsit dühösen.

- Rendben. - Mondták egyszerre.

Elindultunk hozzánk és közben egyikünk sem szólt semmit. Én sétáltam középen és ezért ők sem tudtak veszekedni egymással. Mindhárman feszültek voltunk és már alig vártuk, hogy odaérjünk hozzánk. Be inditáltam őket a szobámba és leültettem őket a kanapéra. Kerestem valami jó vígjátékot ami kicsit feloldja a feszültséget. Leültem közéjük és elkezdtük nézni a filmet. Zayn megfogta a kezem és a szemembe nézett.

- Zayn.. Ne.. - Állítottam meg.

- Miért? - Kérdezett kíváncsian.

- Mert.. mert ne. - Magyaráztam meg értelmesen.

- Harry? Tudom, hogy nem csak barátként szeretsz.

Suttogva beszélt hozzám, de engem akkor is zavart, hogy Harry ott ül a másik oldalamon. Zaynt kihívtam a konyhába, hogy ott beszéljük meg ezt az egészet.

- Mit mondtál odabent?

- Azt, hogy tudom, többnek tartasz mint barát. - Pimaszul vigyorgott.

- Mi? Ez nem igaz.. Harry mondta el?

- Igen Ő..

Most aztán szépen ég a pofám. Csak ez kellett. Harry is tudja, hogy sokat jelent nekem és most már Zayn is. Teljesen elpirultam.

- Miért csókoltad meg Harryt? - Kérdezett fájdalmasan.

- Nem.. Én nem.. - Magyaráztam.

- Nem? Nekem nem úgy tűnt. Ti most jártok? - Tette fel ezt az egyszerű kérdést.

- Nem. - Válaszoltam.

- Szeretnéd?

- Nem tudom.

Zayn féltékennyé vált. Nem tudtam mit tegyek, mert ha Zaynt választom Harryt megbántom és ez fordítva is így van. Visszamentünk a szobába és leültem Harry mellé a kanapéra. Vége lett a filmnek és kikísértem a két fiút. Harry csókért hajolt volna, de elutasítottam. Megöleltem mind két fiút és Zayntől még egy puszit is kaptam az arcomra.

**

Este odabent TV-ztem amikor csörgött a telefonom. Előkerestem az éjjeli szekrényem fiókjából és láttam, hogy Olivia hív. Azt mondta, hogy nem rég látta Harryt és Zaynt ahogyan sietősen rohantak valahová. Elmondta pontosan merre is voltak és elindultam. Mikor odaértem megláttam a fiúkat akik egymással szembe álltak és épp ütni kezdték volna egymást. Közelebb rohantam és kiabálni kezdtem.. "Nee". Zayn hátrafordult és Harry kihasználva figyelmetlenségét leütötte a földre. Bementem a wc-re és elkezdtem sírni. Eszembe jutott Zayn, amikor először találkoztunk, azután Katy és végül Perrie kegyetlensége. Ez az egész titkolózás kikészít. Én tényleg teljes mértékben megbízok Harryben és azt hiszem, el kell neki mondanom, hiszem már ő is részese. Összeszedtem magam és kimentem. Harry pont most rakta ki a zárva táblát.

- Harry. – Mondtam elhaló hangon. Közelebb jött hozzám. – Úgy döntöttem elmondok neked mindent. – Mondtam suttogva.

- Rendben. Menjünk egy csendes helyre. Eljössz hozzánk?

- Inkább menjünk hozzánk, mert nem akarok összefutni egyik bandataggal és Perrie-vel sem.

- Perrie? Azt hittem jól kijöttök. – Mondta meglepődötten.

- Sok mindenről nem tudsz. – Mondtam enyhén mosolyogva.

- Az biztos. Na de induljunk. Te mivel jöttél?

- Busszal.

- Én motorral vagyok, elvihetlek, ha gondolod. – Kérlelt kiskutya szemekkel.

- Rendben. – Egyeztem bele.

Elindultunk haza én átkaroltam Harryt, ez neki láthatólag tetszett, de én furcsán éreztem magam. Útközben próbáltam kitalálni miképp mondjam el Harrynek ezt az egészet. Úgy döntöttem nem kertelek, mindent úgy mondok el, ahogy volt.

- Ugye itt laksz? – Kérdezte Harry.

- Igen. – Mondtam nagyon sóhajtva. – Na de ne ácsorogjunk kint. Gyere be. Nincs itthon senki.

Bementünk és felkísértem Harryt a szobámba. Leültünk az ágyra és elmondtam neki mindent. Az elejétől a végéig. Elmondtam honnan ismertem Zaynt, elmondtam Perrie tettét és Katy-t is. Harryt is meglepte ez az egész.

- Sose gondoltam volna ezt Perrie-ről. – Mondta ledöbbenve Harry. – Akkor ezért viselkedik vele olyan furcsán Zayn is.

- Hogyan viselkedik vele? – Kérdeztem.

- Hát, kerüli a társaságát és elég lekezelő vele. Szinte már undorodik tőle, de ezt nem csodálom ezek után.

- Én sem. És értem miatta nem találkozhatok veletek. Nem akarom, hogy Katy-nek bántódása essen. – Mondtam szomorúan.

- Nem fog. És amúgy most mi a helyzet Zaynnel? – Kérdezte félénken.

- Ezt hogy érted?

- Szereted? – Tette fel ezt az egyszerű kérdést.

- Hogy őszinte legyek teljesen bizonytalan vagyok az érzéseimben, de ez az egy dolog, ami biztos, hogy Zaynnel több van köztünk, mint barátság. – Válaszoltam és tudom, hogy ez Harrynek nem esett túl jól.

- És mi van velem? – Kérdezte bizonytalanul.

- Harry, tényleg kedvellek, és nálad is kezdtem azt érezni, hogy talán te vagy a nagy Ő, de nem tudom… Jobb lesz, ha csak a pékségben találkozunk és nem kockáztatjuk Katy életét.

- Abby… Veled hasonló lánnyal még nem találkoztam… - Kezdte volna el mondani, de én félbe szakítottam.

- Harry… Most már menned kell. – Mondtam és lehajtottam a fejemet. – Viszlát, Harry.

- Szia Abby. – Mondta szomorúan, majd elment.